Szakcsi Lakatos Béla

Édesapja hatására kilencévesen kezdett zongorázni. Klasszikus zenét tanult, de figyelme a dzsessz felé fordult. Miközben a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumban tanult, fesztiválokon olyan neves magyar zenészekkel játszott együtt, mintTomsits Rudolf, Kőszegi Imre, Pecek Lakatos Géza. Később Kovács Andor gitáros együttesében tűnt fel, de a hatvanas évek közepén már saját zenekaraival is bemutatkozott. LDL nevű triójával a Magyar Rádió versenyén megosztott első díjat kapott, majd 1970-ben a Montreux-i Jazz Fesztiválon Pege Aladár kvartettjével második díjat nyertek. Ez indította el nemzetközi karrierjét, melynek csúcsát a Special EFX-szel készített lemezek, illetve a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján a GRP kiadónál megjelent négy szólóalbum jelenti. Zenészpartnerei közt találhatjuk többek közt Bob Mintzert, John Patituccit, Jack DeJohnette-et, Dave Wecklt és Frank Zappát.

1972-től a Rákfogó együttes, majd 1980-tól a Saturnus együttes tagjaként Szakcsinak fontos szerepe volt a fúziós zene hazai terjedésében, érdeklődése kiterjedt a komolyzene és a dzsessz ötvözése felé is. A hetvenes évek kezdetétől tizenkét éven át tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-zongora szakán. A cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott, Piros karaván címmel 1975-ben mutatták be első cigány musicaljét, melyet az Egyszer egy cigánylány, majd a Cigánykerék követett. 1988-ban a Szegedi Szabadtéri Játékokon mutatta be a Rock Színház A bestia című művét.

2004-ben megjelent Na dara! (Ne félj!) című albuma a cigány jazz műfajteremtő darabjának tekinthető. Életműve elismeréseként 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2006-ban Prima díj elismerésben részesült. Az utóbbi időben behatóan foglalkozott Kurtág György és Ligeti György műveivel, Szakcsi Lakatos Béla továbbra is elhivatottan kutatja a lehetőséget, hogy az eddig elkülönülő zenei műfajokból közös nyelvet teremtsen.

Mindezen tevékenységei mellett többször játszotta koncerten Mozart D-dúr, Koronázási zongoraversenyét, melynekkadenciáiban jazzt improvizál.

2008-ban mutatták be a Kerényi Miklós Gáborral (librettó) és Müller Péter Sziámival (dalszöveg) közösen írt, Szentivánéji álomcímű új musicaljét. A Shakespeare történetén alapuló darab a világzene szinte minden műfaját felvonultatja, ezért Szakcsi új közös zenei nyelv megteremtését célzó törekvésének megfelelően a worldmusical műfaji meghatározást kapta. A Szegedi Szabadtéri Játékokon tartott ősbemutató óta a Budapesti Operettszínház repertoárján fut nagy sikerrel.

Koncertjeire manapság a jazz és a kortárs improvizáció ötvözése jellemző. Ezzel túllépi a megszokott kereteket, a klasszikus- és kortárs zenére, a népzenére, valamint a jazzre egyaránt reagáló, progresszív előadást hozva létre. Szóló improvizációs koncertjei, valamint legújabb, Climate Change nevű együttese (Szakcsi-zongora, Dresch Mihály - szaxofon, furulya, Szandai Mátyás-bőgő, Balázs Elemér-dob) egyaránt jó példa erre. 2010-ben Hazám-díj elismerésben részesült.

Bódi Guszti és a Fekete Szemek

A Bódi Guszti és a Nagyecsedi Fekete Szemek Együttes 1978-ban alakult Nagyecseden. Megálmodója, névadója és az Együttes vezetője Bódi Varga Gusztáv. A kezdet kezdetén az Együttes tagok száma 22 fó volt. 2012-ig összesen 30 lemezük jelent meg, melyből 14 arany, 8 platina 4 duplaplatina és 1 triplaplatina.

Stefano

Stefano 1976. április 20-án született Nagyecseden egy zenész családba. Karrierje Bódi Gusztiékkal indult, akik helyben, akkor még kevésbé ismert roma zenész társulatként a Nagyecsedi Fekete Szemek tagja lehetett. 2000 után Budapestre került, és bandát alapított Pesti fiúk névvel, de továbbra is a Fekete Szemek Produkció tagjaként.

Nyílvánosan először a Romasztárparádé című roma zenészekkel közösen készített lemezen találkozhattunk, de még nem rendelkezik itt művésznévvel, hanem csak Jánosként ismerjük meg. Ezen a lemezen találkozhatuk még később ismertté vált zenészekkel, Nótár Maryvel és Jollyval is.

2003 után átigazolt a Magic World Media Kft.-hez, ahol egy pár év szünet után 2006-ban megjelent 2. lemeze: Ezt neked dalolom címmel. Ezen kollégájával L.L. Juniorral a Trin Zhene-t énekli, amely igazán megismertette a nagyközönséggel.

Kalyi Jag

Több mint három évtizeddel ezelőtt, Varga Gusztávnak volt egy álma: egyszer dalokat énekelni és írni Európában elsőként saját anyanyelvén, cigány nyelven. Létrehozta a Kalyi Jag (Fekete tűz) Együttest , melynek híre futótűzként járta be az egész világot, egy csapásra világsikereket értek el. Számos világkörüli turné és platina lemez után, is tovább dolgoznak, folytatják küldetésüket, a legeredetibb cigány népzene nagyköveteiként.
Dalaikat rajongók ezrei dúdolják szerte a világon. A világon számtalan muzsikus játssza és dolgozza fel dalaikat, melyek egyedi "Kalyi Jag" stílusként élnek az emberekben, ma már igazi Hungarikumként.
A legendás Kalyi Jag Együttes egy olyan összetéveszthetetlen sajátos stílust alakított ki, mely megkülönbözteti őket az összes többi cigány együttestől. Nemcsak a kiváló vokális adottságok, az utánozhatatlan virtuóz hangszeres technikák különböztetik meg őket, hanem a nem mindennapi 30 éves tapasztalataik a színpadokon.
A Kalyi Jag Együttes a legelismertebb és legméltóbb képviselője az autentikus cigány kultúrának Magyarországtól Hollywoodig, Sao Paolotól Washingtonig és New Yorktól Tokyoig.

2009 új mérföldkő az Együttes pályafutásában. Három évtized kitartó munkája után is, ma új lemez megjelenésén dolgozik a csapat, a közönség nagy örömére és várakozására.

Karaván Familia

A Karavan Familia a cigány vokális hagyományok nyomán alakította ki saját stílusát, amely a négy családtag - szülők és gyermekeik - közötti emberi és zenei harmóniára épül. Programjukban cigány népdalok feldolgozásai szerepelnek napkelettől napnyugatig, saját stílusukra formálva - így például a mississipi blues, a flamenco, a latin- és a balkáni zenei elemek mind megtalálhatóak zenéjükben.
A budapesti Karavan Familia családi zenekar alapítói, Nagy István és Farkas Ilona (a szülők) korábban a Romanyi Rota és a Romano Kokalo együttesekben játszottak. István 1998-ban közreműködött a Transglobal Underground "Rejoice, Rejoice" c. lemezén, a 2006-os SZIN fesztiválon, Szegeden pedig az egész Karavan Familia vendégszerepelt a londoni zenekar koncertjén.
A házaspár 2002-ben saját zenekarával, a Karavan együttessel készített CD-t (Karavan: Gipsy Flamenco - EMI) Boban Markovic közreműködésével. A Karavan 2003 végén átalakult - kibővült a zenész házaspár gyerekeivel, akik szüleik mellett szinte "belenőttek" a zenébe. István 1991-ben született, gitározik, énekel és ütőhangszereken játszik, Niki 1993-ban született, énekel, táncol és gitározik. Így született meg a Karavan Familia.

A Karavan Familia a cigány népzene tradicionális és modern formáinak felhasználásával, a hagyományos és a mai gondolkodás harmóniájával, a zenei igényesség jegyében vonultatja fel kedvenc műfajait és a cigány folklór legszebb dalait.

Romengo

A Romengoa magyarországi roma folk egyik legrangosabb együttese. Gyökerei a kilencvenes évek közepéig nyúlnak vissza: az énekes Lakatos Mónika és a gitáros Rostás Mihály "Mazsi" együtt szerepelt a Holdvilág Színházban és az 1996-os Ki mit tud?-ban, melyet a népzene kategóriájában Mónika nyert meg.
1999-ben az akkor induló Romano Drom együtteshez csatlakoztak, majd 2004-ben megalakították saját együttesüket. A Romengo a nagyecsedi oláh-cigány hagyományon alapuló cigányzenét játssza, feldolgozásaiban és saját szerzeményeiben egyaránt. Legfőbb ékessége Mónika szívbe markoló hangja és éneke, de sikerük hangszeres és stiláris gazdagságuknak is köszönhető.

Parno Graszt

Parno Graszt roma népzenei együttes Paszabból. A zenekar hiteles cigányzenét játszik. A "Parno Graszt" Romani fogalom, jelentése "Fehér ló" (a fehér szín a tisztaság jelképe a ló a szabadságé). A "Parno Graszt" együttest 1987-ben alapították. Úgy magyarul, mint Romani nyelven énekelnek, egy dalban is cserélik a nyelvet, vagy egyszerre énekelnek mindkét nyelven. A falu minden lakosa énekes és táncos is, a zenekar alapfelállása szűken tíz tag, de zenélnek húszan is, a zenekar mellett néha egy tíztagú tánccsoport is szerepel. A zenekar a zenei gyökereit a közvetlen környezetben gyűjtötte a szabolcs-szatmári Paszab és környékéről, a zenekar a mai napig itt él, távol a nagyvárosok zajától és gyorsan múló divatjától. Zenéjük így őrizhette meg ősi, eleven karakterét, a zenekar pedig őszinte, közvetlen természetét. A svájci zenei szakfolyóirat, a Vibrations 2005-ben Parno Grasztot a tíz legjobb zenekar közé sorolta.

Rományi Rotá

Az együttes 1985-ben alakult nagyecsedi cigány fiatalokból azzal a céllal, hogy szülőhelyük dalait és táncait megpróbálják a színpadi művészet szintjén is bemutatni. Autentikus népzenét játszanak az anyanyelvű cigány folklór különböző dialektusaiból. A cigány népdalok közül néhányat teljesen hagyományos formában mutatnak be, vagyis hangszerek nélkül, csupán hangszerpótló eszközök használatával. (Pl.: vizeskanna, fakanál), dalaik többsége viszont inkább népdalfeldolgozás. Műsoraikban a szatmári dalokon kívül határon túli cigány népdalok feldolgozásai is szerepelnek, Nagyecsedtől a Balkánig: Erdélyből, Kárpátaljáról, Szerbiából, Macedóniából, Görögországból és Bulgáriából.

Etnorom

Az együttest a Kalyi Jag világhírű szólóénekes-párja, Balog József és Künstler Ágnes alapította 2005-ben a roma zene virtuózaiból, akik gyermekkoruk óta muzsikálnak és csaknem azóta állnak színpadon. Dalaikra az elmúlt évtizedekben Japántól az Egyesült Államokig milliók ropták, hangjukat a Közép-Európából elsőként felcsendülő "autentikus roma hangként" ünnepelte a közönség. Az Etnorom megalkotta a "roma világzene" fogalmát: a repertoárban új feldolgozásban, elsöprő dinamikával csendülnek fel magyar, balkáni, szerb, román, orosz, török, spanyol - és ami igazi csemege! - arab gyökerekig visszanyúló roma dalok, Ceglédi Alexandra táncával "a Balkántól Andalúziáig" repítve a közönséget. A koncerteket szabolcsi roma táncokkal és szájbőgővel is fűszerezzük - Balogh István "Pacala", az ország legjobb szájbőgőse előadásában. Az együttest 2007 márciusában (több mint négyszáz előadás közül) a Budapest Fringe Fesztivál "kiemelt szakmai díjával" tüntette ki a zsűri és meghívta a 2008-as Budapesti Tavaszi Fesztiválra. Az Etnorom bemutatkozó albumát - "Rományi Luma - Gipsy World" - 2006 őszén jelentette meg a Fonó Records.

Ternipe

A Ternipe együttes 1989-ben alakult Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és budapesti fiatalokból. Az együttes tagjai roma anyanyelvű fiatalok, akik törekszenek arra, hogy népzenéjük és népdalaik tiszta forrásként kerüljenek a köztudatba. Megalakulásuk részben azért vált szükségessé, hogy az igazi autentikus roma kultúrát közhírré tegyék, és a köztudatban elterjedt előítéleteket anyanyelvük ápolásával és kultúrájuk megőrzésével legyőzzék, valamint céljuk a tradicionális identitást meghatározó közösségi és regionális értékek megőrzése.
Az együttes célja, hogy a még fellelhető cigány néphagyományokat, ezen belül az énekelt és hangszeres népzenét összegyűjtve és feldolgozva közhírré tegyék. Az együttes hangzásvilága sajátos, hiszen a kvintek és tercek olyan előadásmódot hoznak a folklórba, amellyel eddig csak a balkáni és távokeleti kultúrákban találkozhattunk.
Az együttes kezdetben táborokban ifjúsági klubokban és művelődési házakban lépett fel, majd egyre több kül-és belföldi meghívást kaptak, egyre népszerűbbek lettek.

Romano Drom

A Romano Drom Magyarország legsikeresebb roma zenekara. Anyanyelven énekelt tradicionális oláh-cigány dalokat szólaltatnak meg modern felfogásban. A zenekart 1999-ben alapította Kovács Antal "Gojma" és fia, ifj. Kovács Antal, akik hosszú évekig az Ando Drom együttes tagjai voltak. Az Ando Drom a '90-es évek végén azonban modernebb irányba indult, és a folklór egyre inkább háttérbe szorult, ami végül 1998-ra az együttes három részre szakadásához vezetett. Kovács Antal és fia ekkor döntött egy új, saját zenekar létrehozása mellett. Így született meg a Romano Drom, vagyis romani nyelven a "cigányok útja", melynek célja, hogy megmutassa a világnak az eredet cigány hangzásvilágot. Ősi energiától duzzadó dalaikat rendkívül izgalmasan hangszerelik. Hagyományos zeneszerszámaik, a kanál és a kanna mellett nagy szerepet szánnak a gitárnak, a nagybőgőnek és a harmonikának is, illetve a hangnak, azaz a szájbőgőzésnek és a pergetésnek is. Pillanatok alatt népszerűek lettek itthon és külföldön egyaránt.
2001-ben szerződést kötöttek egy francia lemezkiadóval, a Daquival. Ismét stúdióba vonultak s újra felvették, átdolgozva és 3 dallal kiegészítve, első lemezük a Déta Dévla anyagát, amely ebben a formában Ando Foro címmel jelent meg a nemzetközi porondon.
Igen sokat turnéztak szerte a világon, bejárták Európát, az Egyesült Államokat és Ázsiát is.
2003-ban először egy különleges, kísérleti albumot jelentettek meg Romano Trip címmel, amelyen a legnevesebb hazai DJ-k remixelték az Ando Foro dalait. Még ugyanebben az évben piacra került új korongjuk az Ande Lindri is.
2005-ben nagy veszteség érte a zenekart, elhunyt vezető muzsikusuk, a reszelős hangú énekes idősebb Kovács Antal, vagy ahogy zenésztársai nevezték Gojma, aki legendás alakja volt a közép-európai autentikus cigány kultúrának.
2006-ban az elmúlt évek egyik hazai sikercsapata, a Kistehén Tánczenekar a Romano Drom közreműködésével feldolgozta Virágok a réten című dalát, melyből videoklip is készült. Ez a dal felkerült a legtekintélyesebb világzenei szaklap, a Songlines magazin 2007. júniusi számának Top of the world válogatáslemezére is.
2007-ben a Romano Drom, az Ando Drom-ból nemrég kivált néhány zenésszel (Romanesthan) kiegészülve is rendszeresen tart koncerteket.
2007 májusában megjelent új lemezük Po Cheri címmel.
Ugyan ebben az esztendőben Kovács Antal és Szilvási István összefogása nyomán, a Romano Drom, a Szilvási Gipsy Folk Band és a Ternipe közreműködésével megalakult az Oláh Gipsy Allstars elnevezésű formáció. A tizenöt zenész és táncos alkotta csapat méltó módon kíván tisztelegni az oláhcigány muzsika hagyományai előtt.
A Romano Drom büszkén viszi tovább a hagyományokat, kultúrájuk generációról generációra öröklődik, dalaik a szájhagyományra épülnek, de rendkívül nyitottak más kultúrákra és új hatásokra is.

Szilvási Gipsy Folk Band

A zenekar vezetője, Szilvási István elbeszélése alapján a kezdetek egy 1988-as cigány középiskolai táborra vezethetőek vissza, ahol néhány tizenéves diák közös zenélésbe kezdett. Pár évvel később, 1992-ben egy téli tábor keretén belül megalakult a Romano Glaso Cigányhang, majd a nagy áttörést az 1993-as Ki mit tud? hozta meg, amelyre a zenekar vezetője az utolsó pillanatban adta be a jelentkezést, s amelyet nagy elismerések közepette a népzenei kategóriában megnyert az akkori formáció. 1996-ban Szilvási István zenekarvezető új stílust kívánt behozni a zenekarba, így kisebb szakítások történnek. Megalakult a Szilvási Gipsy Folk Band, amely már névválasztásában is újító szerepet töltött be: meglepő és merész lépés nem cigány nevet adni a formációnak...

Ando Drom

Az Ando Drom egy európai hírű cigány folklór együttes Budapesten. Alapítója Zsigó Jenő nyírbátori muzsikus. Neve magyarul azt jelenti, hogy mozgásban lenni, fejlődni.

Balázs Gusztáv

Balázs Gusztáv (Nagyecsed, 1951-) roma származású magyar pedagógus, néptáncos, koreográfus, néprajzkutató, fotográfus, festő.

Az általános iskola elvégzése és középiskolai tanulmányainak befejezése után a Zrinyi Miklós Katonai Akadémián tanult két évet, innen a nyíregyházi Tanítóképzőbe ment át, itt folytatta tanulmányait, s itt szerzett diplomát. Gégény községben kezdett tanítani, s éveken át amatőr néptáncos, később hivatásos néptáncos lett. Az Aranysarkantyúés a A Népművészet Ifjú Mestere díjakkal ismerték el néptáncosi teljesítményét. Szabolcs-Szatmár megyében tánc-szakelőadóként működött, majd 1983-ban a Nyírség Táncegyüttes vezetője, később hosszú ideig koreográfusa lett. Közben a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen néprajz szakon megszerezte második diplomáját ésdoktorált. Ismert néprajzkutató, aki fotográfusként és festőként is alkotott. Festményein ábrázolja azokat a tájakat, amelyeket bejárt és a cigány nép életének fontosabb eseményeit, ünnepeit. Képei megtalálhatók a Roma Parlament Képtárában, a Cigány Házban és a Művelődési Intézet gyűjteményében.

Az 1990-es évek végén Hollandiában élt és dolgozott táncművészként, nyugdíjas éveire Gödöllőre jött haza és fotózással, festéssel, könyvillusztrálással foglalkozik.

Rostás Mihály

Rostás Mihály 1937. augusztus 4-én született a Szatmár megyei Nagyecseden, oláhcigány családban. Apja, Rostás József híres ember volt a maga körében: üstfoltozóként nagy területeket járt be, és kiváló nyelvtehetség lehetett, mert a családi hagyomány szerint tizenegy nyelven beszélt. A II. világháborúban magyar katonaként orosz fogságba esett, ahol az orosz nyelvet is hamar megtanulta, olyannyira, hogy tolmácsként is működött. Rostás Mihály meserepertoárjának - és nem utolsósorban előadói stílusának - alapjait tőle tanulta 1947 és 1957 között, az idősebb Rostás fogságból való hazatérése és halála közötti tíz évben.

Rostás Mihály öt osztályt végzett, azután tizenkét-tizenhárom évesen már munkába kellett állnia. Tizennyolc éves korában nősült, hét gyermeket neveltek fel. A nagy változást az hozta az életébe, hogy Gyarmathy Lívia egy budapesti munkásszállón kiválasztotta a Koportos c. film (1979) főszerepére.

SZENTANDRÁSSY ISTVÁN

SZENTANDRÁSSY ISTVÁN 1957. AUGUSZTUS 26-ÁN SZÜLETETT BUDAPESTEN. A HIVATÁSOS KÉPZŐMŰVÉSZ 25 ÉVE FOGLALKOZIK FESTÉSZETTEL. KEZDETBEN VERSEKET, DRÁMÁKAT ÍR ÉS RAJZOL. 1979-BEN CSAPIBAN, EGY CIGÁNY OLVASÓTÁBORBAN FIGYEL FEL RÁ PÉLI TAMÁS, AKINEK TIZENHÁROM ÉVEN KERESZTÜL VOLT TANÍTVÁNYA. MESTERE NYOMÁN A RENESZÁNSZ HAGYOMÁNYOKRA TÁMASZKODVA, SAJÁTOSAN EGYÉNI KÉPI NYELVET HOZOTT LÉTRE. MÜVEIRE JELLEMZŐ AZ ERŐTELJES TÁRGYIASSÁG, A FELFOKOZOTT EXPRESSZIVITÁS ÉS A JELKÉPALKOTÁS. DRÁMAI HANGVÉTELŰ KOMPOZÍCIÓIN A CIGÁNYSÁG ŐSI, BALLADISZTIKUS HAGYOMÁNYAI ÉS ALAKJAI ELEVENEDNEK MEG. JELENTŐS MUNKÁI KÖZÉ TARTOZNAK AZ IKONSZERŰ STILIZÁCIÓVAL MEGALKOTOTT "MADONNA-KÉPEK", FREDERICO GARCÍA LORCA "CIGÁNY ROMÁNCOK" CÍMŰ VERSCIKLUSA ÁLTAL INSPIRÁLT FESTMÉNYSOROZATA ÉS "TRIPTICHONCÍMŰ MŰVE. SZÁMOS KIÁLLÍTÁSA VOLT ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN EGYARÁNT. BEMUTATKOZOTT TÖBBEK KÖZÖTT BÉCSBEN, NEW YORKBAN, PRÁGÁBAN, MÜNCHENBEN, PEKINGBEN, LONDONBAN. LÁTHATÓK VOLTAK MŰVEI TÖBB ÍZBEN A NÉPRAJZI MÚZEUMBAN, A KOSSUTH KLUBBAN, AZ ARANYTÍZ MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN, TOVÁBBÁ A MŰCSARNOK "ELHALLGATOTT HOLOCAUST" KIÁLLÍTÁSÁN (2004), A DOROTTYA UTCAI ESÉLY GALÉRIÁBAN (2005) ÉS A MŰVÉSZETEK VÖLGYÉBEN (2006) IS. 2006-BAN "CIGÁNY MESTERSÉGEK" CÍMMEL GRAFIKÁIBÓL ÉS FESTMÉNYEIBŐL NYÍLT TÁRLATA A RÁTKAI MÁRTON KLUBBAN, 2007-BEN A VELENCEI BIENNÁLÉ ROMA PAVILONJÁNAK TIZENHAT KIÁLLÍTÓJA KÖZÖTT VOLT. 2008-BAN A L'HARMATTAN KIADÁSÁBAN JELENT MEG KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN "TANÍTVÁNYBÓL MESTER" CÍMMEL PORTRÉALBUM A MŰVÉSZRŐL. A BALÁZS JÁNOS GALÉRIÁBAN TÖBBSZÖR SZEREPELTEK MUNKÁI, A 2008-AS "OLAJFÁK HEGYÉN" CÍMŰ - AZ ANGYALI ÜDVÖZLET KÁPOLNA SZAKRÁLIS FESTMÉNYTERVEIHEZ KÉSZÜLT GRAFIKÁK - ÖNÁLLÓ KIÁLLÍTÁSA MELLETT TEMATIKUS TÁRLATOKON: 2004-BEN A "FEKETÉN-FEHÉREN" CSOPORTOS GRAFIKAI KIÁLLÍTÁSON, 2005-BEN A "NŐÁBRÁZOLÁS A ROMA KÉPZŐMŰVÉSZETBEN", 2009-BEN A "KÖZTETEK" TÁRLATON. JELENLEG BUDAPESTEN ÉL ÉS ALKOT. MUNKÁI MEGTALÁLHATÓK A ROMA PARLAMENT ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSÁN, A NÉPRAJZI MÚZEUM ÉS A MAGYAR MŰVELŐDÉSI INTÉZET GYŰJTEMÉNYÉBEN, VALAMINT SZÁMOS KÖZINTÉZMÉNYBEN ÉS MAGÁNGYŰJTŐKNÉL IS.

Choli Daróczi József

Daróczi József 1939. május 26-án született Bedőn Daróczi Károly és Kovács Magdolna gyermekeként.

Főiskolai tanulmányait a Budapesti Tanítóképző Főiskolán végezte 1972-1975 között.

1972-1979 között tanító volt. 1975-ben tagja lett a Magyar Írók Szövetségének és a MÚOSZ-nak. 1980-1985 között a XIII. kerületben munkásszállón népművelő volt. 1986-1990 között a X. kerületi Tanács előadója volt. 1985-1986 között az Országos Cigánytanács elnöke volt. 1985-1989 között a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja volt. 1987-1988 között a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének ügyvezető titkára volt. A Hátrányos Helyzetű Fiatalok Életmód és Szabadidő Szövetség elnöke. 1990 óta az Amaro Drom munkatársa. 1995 óta a X. kerület cigány kisebbségi önkormányzat elnöke.

Zsigó Jenő

Zenész cigány családban született. Húsz évesen, a Taurus Gumigyár irányítástechnikai műszerészeként döntött úgy, hogy újra folytatja tanulmányait és Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán elvégzi a szociológia szakot. Mind pedagógiai, mind szociológiai szakdolgozata a cigányságot érintő problémák feldolgozása, az 1986-os szakdolgozat címe: "A cigány kérdés és a társadalompolitika objektív lehetőségei, az új minőséget nyert problémák új minőségű megoldási útjai : kérdések, tények, lehetőségek, választások..." Témavezetője Gábor József volt. 1990-es szociológiai szakdolgozatának címe: "Öröklődések és előítéletek: közös bilincsek." 1980-ban lett a Fővárosi Önkormányzat Cigány Ház - Romano Kher (ma FROKK) munkatársa, és később 1987-től 2009 december 31-ig igazgatója. Az intézmény vezetőjeként minden évben gyerektábort, alkotótábort, folklórtábort szervezett, ezek keretében az évek során több mint 1200 roma gyereket, fiatalt, tehetséget, zenészt és művészt táboroztatott.

Létrehozta és elismertté tette a legnagyobb, 2461 művet számláló - Európai roma kortárs művészeti gyűjteményt, videó- és dokumentum-archívumot épített fel. 2009-ben kiadta a "Cigány festészet, Magyarország 1969-2009" című művészeti albumot, melyet ő szerkesztett jeles munkatársak közreműködésével, írt a kötethez elismerő és biztató előszót a roma képzőművészetről. Megszerezte az intézmény számára a nyaraltatásra alkalmas fonyódi táborhelyet. 1984-ben hívta életre az Ando Drom Cigány Folklór Együttest, melynek alapító vezetője. A zenekar 2012-ig 5 zenei CD-t jelentetett meg. 1989-ben a Phralipe Független Cigány Szervezet alapítója Daróczi Ágnessel, György Péterrel, Horváth Aladárral.

A Magyarországi Roma Parlament (civil szervezet) alapítója, melyet a VIII. kerületi önkormányzat támogatásával 1990-től irányít, és annak 1995-től elnöke. 2002 október 30-tól a Romaügyi Tanács tagja. 2005. április 4-én bejelentette lemondását Zsigó Jenő az Országos Cigány Önkormányzat képviselői és a Romaügyi Tanács elnöki tisztségérõl. Az Amaro Drom Roma Magazin kiadója 1995-től annak 2010. évi megszűnéséig. Olyan rendezvény-sorozatok köszönhetők neki, mint a Roma Majális, - a 2000-től évente megrendezett összművészeti fesztiválsorozat az Orczy kertben, a Roma Művészeti Ösztöndíjasok Gálája I-XIV. 1980-2010, vagy a Budapesti Cigány Filmfesztivál I-II. Közéleti tevékenységei (1995-től a Roma Akadémia alapítója és előadója, 2002-2007 között a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke, Roma Integrációs Tanács Tagja 2008-tól 2010-ig, 2005-ben a Kisebbségek kisebbsége kutatássorozat és tanulmánykötet) mellett, rendszeresen olvashatók voltak írásai a (mára megszűnt) Amaro Drom lapjain a társadalompolitika, szociológia, pszichológia, szociálpszichológia, pedagógia témakörből.